Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ADVENTI NÉPSZOKÁSOK

 

 

 

Ábrahám Tivadar:

 

 

Adventi népszokások


December hava, télelő hava, álomhava, sokféleképpen hívták ezt a hónapot. Mindenképpen ez a legszebb hónapunk. Várjuk egész évben a karácsony szép ünnepével. Várjuk, keressük a karácsonyi csengő hangját, az alma, a dió, mogyoró, fahéj, mákos kalács, forralt bor, stb. illatát, azaz a „karácsony illatát”.
Keressük a fényes csillagot, a régi gyermekkorok fényét, a karácsonyi varázst, a hangulatos mesevilágot, várjuk a csillogó havat, a hópelyhek játékát. Keressük a feldíszített fa minden, minden titkos ágát. Várjuk és keressük a gyermekkorunk elmúló világát. Keressük a karácsonyi énekek szívet, lelket átható dallamát.   Hová lett?    Távol jár.   Elment, de nem veszett el !     Melege itt van a szívünkben. Ez a melegség újra áthatja a szívünket, ha gyermekeink, unokáink csillogó szemét látjuk. Kell hogy visszatérjen a karácsonyvárás szeretete, hangulata, a nyugalom és békesség.
Kell hogy átérezzük advent üzenetét, a belső békénket, mert ha adventben nem találjuk meg akkor a karácsonyfa alatt sem lesz velünk.
Különleges hónap ez a december:
Nemcsak azért mert András naptól karácsonyig „titkok hava”/24 nap/.
Nemcsak azért mert e hónaphoz fűződik a legtöbb népi szokás.
Nemcsak azért, mert december 21. a legrövidebb nap   /télforduló/. December 22-én reggel fél 7-kor már hosszabbodnak a napok.
Nemcsak azért, mert ilyenkor felbolydul a város, tömegek az üzletekben, szupermarketekben. A vásárlási kényszer uralkodik az embereken „mert ugye az ünnepnek meg kell adnia a magáét”.

Az adventi napoknak szép kísérője az „adventi koszorú”. Rajta 4 gyertya: 3 lila, a hit, remény, szeretet és a negyedik a rózsaszín. Ez a rózsaszín az öröm jele.
Az első adventi koszorút Johanes német evangélikus lelkész készítette 1839-ben kocsikerékből 24 gyertyával. Minden nap meggyújtott egyet.
Advent első napja: karácsony előtti 4. hét. Az első napon advent kezdete, az egyházi év megnyitása volt. Azelőtt harangzúgás jelezte, ünnep volt.
Az emberek adventben hajnali misére mentek. /Angyali mise, fényes mise, roráté./ Sok ember elindult régen – én is az emlékeket keresve: csikorgott a hó, vagy esett, a csendet a harangzúgás, a malacsivítás törte meg /első disznóölések/. Ady Endre írta  „a templomba hosszú sorban mentek ifjak, s vének.” A templomba érve felhangzott a „harmatozzatok égi magasok” és mindenki egy kicsit elérzékenyült, magába szállt. Ahogy Ady Endre írta szép karácsonyi versében „A mi kedves kis falunkban magába szállt minden lélek”. Az én falumban a szomszéd „Gota” néni még el is aludt, azaz aludt egyet /89 éves volt/.

A hajnali mise alatt a házat jól be kellett zárni, az ólakat is, nehogy a boszorkányok kárt tegyenek.
A hajnali mise alatt a lányok a harangkötélből 3 szálat levágtak és a hajukba kötötték, hogy sok kérőjük legyen, illetve farsangkor sok táncosuk. Gyakran mézet is ette, hogy férjet édesgessenek magukhoz.
Adventben szokás volt a pénz elásása, abban a hitben, hogy az megtisztul /nem kellett pénzmosás/. Majdnem az egész ország területén a „BETLEHEMEZÉS” a legismertebb szokás volt. A mai gyerekek az adventi naptár 24 kis kockájából minden nap egy kis csokit, vagy cukrot fogyasztanak el, így is közelebb kerülve a karácsonyhoz.    A Jupiter és a Neptunusz együttállása adventben kedvező a hónap hangulatára.
E hónap fő üzenete „mutasd meg minden nap a szeretetedet”Mindenkinek, minden nap jár egy mosoly, egy simogatás és egy „szeretlek” szó. A szeretetnek nincs kezdete és vége. A szeretet örök.

Adventben minden naphoz kötődik valamilyen hagyomány, szokás, A legelterjedtebb népszokás: András, Borbála, Luca, Miklós, Tamás napokhoz fűződik.

Szt.András apostol: a keleti egyház védőszentje.
Szt. András először csatlakozott Jézushoz, vele vitte testvérét Pétert is. Keresztényüldözés idején átlós keresztre feszítették /innen az Andráskereszt elnevezés/.
A honfoglaló magyarok is tisztelték. 3 árpádházi királyunk is volt. Sok András nevü helységünk van. /Rábaszentandrás, Zalaszentandrás, stb./
András napkor és utána nem szólt a muzsika /nem volt esküvő, mulatság/. Megkezdődtek a disznóvágások /Disznóölő András/.
Andrást megelőző este a lányok férfi ruhaneműt tettek a fejük alá, és akivel álmodtak az lesz a vőlegénye. Előtte böjtölni kellett. „Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éccakáján”.

Eresz rázogatása: ha búzamag potyogott – gazdag kérő
                                      lesz,
                                      ha rozs potyogott – szegény kérő lesz,
                                      ha pondró, bogár potyogott – jövő                                               évben terhes lesz.

András pogácsa:   3 szem pogácsa, benne a férfi nevével.
                                      Küszöbre téve, amit a kutya utoljára                                   visz el, abban lesz a vőlegény neve.

András napi gyümölcs ág: a vízbe és kemencére tett
/időjóslás/                     gyümölcs ág ha karácsonykor az alján                               virágzik ki akkor a tél eleje                                                 zord,hideg lesz.                                                                    Ha a közepe virágzik ki előbb, a tél                                             közepe /január vége/ lesz hideg.                                              Ha a teteje virágzik ki hamarabb, a                                               tél vége lesz hideg /fagy, jég, hó/.

Ablakban dió eszegetés: ha az ablak alatt az l szem dió
/férjjóslás/                   
eszegetése közben az ablak alatt fiatal                                legény megy, az lesz a vőlegény, ha                                           idős,a vőlegény neve lesz az idős neve.

Borbála nap:
Szt. Borbála a bányászok, tüzérek és hegyes szerszámokkal dolgozók védőszentje.  Keresztény hitéért megkínozták, lefejezték. A hajadonok is védőszentjükké fogadták.
Ezen a napon ajándékozni, kölcsön adni ruhaneműket nem volt szabad. Ugyanis ezen a napon szerezték meg a boszorkányok a rontáshoz szükséges ruhaneműket.
Borbála alakoskodás: A fehér lepelben, fátyolban /női alak/ látogatta a házakat és ott a háziak térden állva „gyóntak”. Gyerek, felnőtt vallott derültség közepette. A jók ajándékot kaptak.


Borbála ág: karácsonykor a nyíló ágból következtettek a termésre, egészségügyi problémákra, férjkeresésre. /Leginkább fűzfa,- cseresznyeág./
Malacröfögés: A lányok trágyadombra álltak és várták a röfögést. Ha egyet röffentett, egy év múlva megy férjhez, ha kettő röffenés, két év múlva megy férjhez. Ha malac röffent, fiatal lesz a vőlegény. Ha kettőt röffent, még várni kell, ha idős, öreg disznó röffent, akkor idős lesz a vőlegény. Ugyanez vonatkozik a kutyaugatásra és kakaskukorékolásra. Amelyik irányból jön a hang, arról jön a vőlegény.
Ez a nap a „borfejtő” nap, kivéve Baranyában.

Luca nap:krisztus jegyese /fiatal lányok segítője/
Lucát édesapja megölte, mert nem ment hozzá pogány vőlegényéhez. Luca nap – gonosz boszorkányjáró nap. Ezen kívül jósló nap, tilalom és párkereső nap is.
Seperni nem volt szabad, a seprőt el kellett dugni, mert a boszorkányok megtalálják. Nőlátogató nem jöhetett be a házba. Nőknek dologtiltó nap volt.
Kezdetben gonosz volt a Luca, később jóságos.
Legismertebb hagyomány a LUCA SZÉKE melynek készítése Luca napkor kezdődött. 13-féle fából készült, minden nap egy műveletet kellett elvégezni és karácsonyig elkészíteni, „lassan készült mint a Luca széke”. Éjféli misén ráállva meglátták ki a boszorkány. Azután haza kellett sietni és mákot szórni az útra, amit a boszorkánynak össze kellett szedni. Addig volt idő a kapukulcs helyére foghagymát tenni, hogy a boszorkány távol maradjon.
A lányok többféle módon jósolták meg maguknak, ki lesz a
jövendőbelijük. Pl. 12 gombócot, mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta, ki lesz a férjük. A Luca-cédulák is ugyanezt a célt szolgálták: 12 nevet írtak rájuk, egyet minden nap tűzbe vetettek és amelyik karácsonyra megmaradt, azon volt a vőlegény neve. Luca napkor vetik a búzát /ez a Luca-búza/. Ha karácsonyra kizöldellnek a búzaszemek, jó termés várható. Az időjárást is sok helyen jósolták.
A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ezek az év egy-egy hónapjának feleltek meg. Mindegyikbe egy kis sót szórtak és amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak. A Luca-napi kotyoló a jó tojás, a sok tojás érdekében történt. A legények a házhoz érkezve „szabad-e kotyolni”. Ha beengedték őket ülniük kellett egy darabig, mint a kotlós tyúknak. Utána elmondták mondókájukat és azzal fejezték be,:
A maguk tyúkja tojdogáljon, a szomszédé meg kotkodáljon. Ahol nem engedték be őket ott azt mondták: a kotlósuk egy csibét keltsen ki, az is vak legyen, a tyúkjuk fenekét a boszorkányok foltozzák be. Szokás volt sok helyen az utcai kapu leemelése és más helyre lerakása, vagy szekér szétszedése és a ház tetejére felrakása. Szokás volt a szomszédolás „átmegyek a Mamihó egy kis kaporért”, stb. és ott ment a pletyka. Kibeszélték a bírót, jegyzőt, sógort, komát, még a kalácsból a lekvárt is. Ez Luca napkor nem volt. Az asszonyok sehova nem mehettek, nehogy a rontás, vagy boszorkányok áldozatai legyenek.

Szt. Miklós /Mikulás/:
Jótékonykodáson alapul a Mikulás ünnep.
A Szent Miklós legendái az egész keresztény világban ismertek. Legismertebb a 3 hajadon, eladólány megsegítése. A télapó Szt.Miklós személyében a kéményen át dobta be az ajándékot, így megmenekültek a szegénység és a prostitúció elől.
Személye mint Mikulás, a jótevő Mikulás egyre inkább háttérbe kerül és helyette a Joulupuki Lappföldi Mikulás került előtérbe, aki Rudolf nevű piros orrú rénszarvasával, szánkóval közlekedik. A nyugati világ elszakadt a Szt. Miklós püspöktől és a tömegkultúra eszközévé vált. Régen az égből jött, angyalok, manók, krampuszok kisérték és megsimogattuk hófehér szakállát. Mára a Mikulás marketing világ lett, elüzletesedett. Azért ma is örülnek a gyerekek a jóságos télapónak, aki jót akar, figyelmeztet és ajándékoz. Magyarországon Nagykarácsonyban Mikulásház épült, egész évben nyitva levő mesefalu. Mikulásképzés folyik és Mikulást lehet igényelni jó pénzért.

Tamás nap: december 21. Csillagászati tél kezdete /télforduló/
Tamás – ő volt, aki kételkedett, mint apostol Jézus megfeszítésében és feltámadásában. Innen ered a „TAMÁSKODÁS”,hiszem ha látom. Ezen a napon vágott disznó hája orvosság /Tamásháj/ Nem avasodik meg. Innen ered ”mintha hájjal kenegetnének”. A hájat keverték gyógyfüvekkel.
Disznóvérrel keverve köszvény ellen használták.
Időt is jósoltak belőle: Ha a disznó hája vastag, vagy a mája nagyobb akkor csikorgós lesz a karácsony.
Ha reggel hó esik, karácsonyra is megmarad.
Mivel majdnem minden helyen disznót öltek, bőségesen volt húsféle élelem és belőle készült egyéb eltartható étel. E napon szentelték meg a karácsonyi étkeket, készülve a karácsonyi ünnepekre. Ezeken a napokon sok disznótoros tál került cserére. Ezt a napot el is nevezték Disznóölő Tamás napjának.
A régi idők boszorkányai, boszorkányperei nagyon sok embert tettek ártalmatlanná és tettek tönkre. Pedig már Könyves Kálmán megmondta: „Boszorkányok pedig nincsenek” – „pedig voltak és vannak” őseink hittek benne és a maguk módján védekeztek ellenük.
A boszorkányok ellensége a szenteltvíz és a fokhagyma. Szentelték a házat, istállót, ólakat, a kisgyermek bölcsőjét, állatokat, kiscsibét, kotlóstyúkot, vetés előtt a magot, használták betegségek, ficamok ellen és ott ahol már emberi tehetség segíteni nem tudott. A pap házhoz ment ha szükséges és ezért „lélekpénzt” kapott.
Szentelték a búzát, tyertyát, barkát, sonkát, bort, stb. Ma is használjuk a rossz elűzésére a szenteltvizes-áldást. Szentelés az esküvőkön, születéskor, terményáldáskor, házszenteléskor, szobor avatáskor, autóút szenteléskor- áldáskor, stb. még a házakat is szentelik.

Boszorkányperek: Emlékszünk még a híres szegedi boszorkányperre, hosszú ideig tartott. A per alatt többen is meghaltak. Végül 12 főt elevenen megégettek. Mi volt a vád ellenük?                            - ördöggel és boszorkányokkal való                                      szövetség
                                     - seprővel Gellérthegyre repültek
                                       /lovagoltak/
                                     - bűbájos italok keverése
                                     - rontás – szemmel verés.

Magyarországon Boszorkányszövetség működik /bejegyzett szövetség/. /Rontáslevétel, jóslás/
Ünnepeik: Gellérthegyi boszorkányünnep
                      Szt.György nap – Luca nap
Karácsony napján az esthajnalcsillag feljövetele után sor került az ünnepi vacsorára. Előbb a gazda kiment, levegőbe lőtt, hogy a gonosz szellemeket elriassza. A vacsorát állva fogyasztották Első fogás mézbe mártott fokhagyma volt, gonosz, boszorkányűző szándékkal. Nemcsak ették a fokhagymát, de az ajtót, ablakot is bekenték.
Vacsora után egy almát annyifelé vágtak, ahányan az asztalnál ültek, mondván: olyan összetartó legyen a család, mint az alma volt. Némely helyen a vizes-vödörbe tettek almát és a vizet iszogatták, hogy egészségesek legyenek. Sőt az állatoknak is adtak belőle szintén egészségmegőrző célzattal.
Karácsony este kántáltak, azaz énekelve köszöntötték a házak lakóit. Este a gyerekek kántáltak, utána éjfélig a legények, leányok, majd éjféli misére mentek.
A pásztorok ostort pattogtattak, a kanász a kürtöt fújta „Gonoszelhárító zajcsapás”.
Fenyőfa a karácsony egyetemes szimbóluma. Hiszen karácsonyról hallván, a csillogó díszű kivilágított fenyő jelenik meg először lelki szemeink előtt. „A fény fája: a luc-fenyő”.
A betlehemezés volt a legnépszerűbb misztérium játék. Célja: várjuk a világ megváltóját, a kis Jézus megszületését.
Karácsony napja a családé, a szeretet, a béke, az összetartozás szent napja. Dologtiltó nap volt. Semmiféle munkát nem végeztek. /Még a szemetet sem vitték ki./
Szent János napja: december 27.
A borszentelés ideje. A szentelt boroknak mágikus erőt tulajdonítottak. /János-napi bor/ Szent János áldása, a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral kapcsolatos.
Szilveszteri szokások, hiedelmek célja: hogy biztosítsa a következő esztendőre az emberek egészségét, szerencséjét, állatállomány szaporulatát, a termés bőségét. Persze a fiatalok, eladó lányok férjhezmenési lehetőségei is napirenden volt /ólomöntés/.
Aprószentek ünnepe: december 28.
Heródes megölette a kis fiúgyermekeket abban a hitben hogy köztük van Jézus – a leendő zsidók királya.



Decemberi népi időjárás jóslatok:
Márton nap ha fényes – hideg tél lesz.
Márton nap ha lúd a jégen, karácsonykor vízen poroszkál.
Ha Katalin kopog, karácsony locsog.
Ha András napján esik, 40 napig esik.
Ha Erzsébet megrázza pendelyét, karácsonykor hó lesz.
Ha Elza /dec.1./ napján éles szél van, 40 napig szeles lesz az idő.
András napi hó, a termésnek nem jó.
Ha a december végig lágy, esős, termés csak meglehetős.
Ha december elején enyhe idő – kemény tél lesz.
Ha december delején hideg idő – gyenge tél lesz.
Ha Miklós napján havazik – a karácsonyi időjárást mutatja.
Ha karácsony napján napos idő, jó termés, bor várható. /Száraz nyár/
Ha szilveszter éjszakáján ragyognak a csillagok, gazdag termés várható, ha esik rossz termés lesz.